Színek

Különbséget kell tennünk színinger és színészlelet között. A színinger (színes fényinger) a tudatunktól és látásunktól független természeti jelenség.

A színészlelet a színinger által létrehozott, az emberi látás és a tudat által létrehozott változata a színes jelenségeknek.

Az alábbiakban e kettőt egymással összehasonlítva írjuk le.

A fényszínek

Isaac Newton fedezte fel, hogy a fény különböző hullámhosszúságú sugarak összessége. A fény útjába állított prizma megtöri a sugarak útját, és a színek láthatóvá válnak (a szivárvány hét színe). A tárgyak színe a visszavert fénysugaraktól függ, a többit az anyag elnyeli. Monokromatikus színes fényt LED vagy lézer segítségével lehet előállítani. A LED fényforrások általában több hullámhosszon is sugároznak, de ezt az emberi látás egyetlen színű fényként észleli.

Apertúraszín

Az apertúraszín észlelet, amelynek nincs térben mélységbeli kiterjedése, mint például egy ernyő nyílásán keresztül észlelhető színes jelenség.

Tárgyszín

A Világítástechnikai Szótár értelmében (845-02-19) tárgyszín az, amely valamilyen tárgyhoz tartozónak látszik.

Felületszín

A 845-02-20 értelmében felületszín az, amely valamilyen felülethez tartozónak látszik diffúz visszaverődés, vagy sugárzás formájában.

A festékszínek rendszerezése

A festők által használt színezékek alapját három főszín alkotja: a vörös, a sárga és a kék. Két-két fő szín összekeverésével másodlagos színeket kapunk: ezek a narancssárga, a lila és a zöld. A kivonó (szubtraktív) színkeverés során az egyik szín a hozzákevert másik színből bizonyos fénysugarakat kivon, és a visszavert fénysugár már egy új árnyalatnak látszódik. A fő- és a mellékszínek különböző arányú összekeverésével további árnyalatok hozhatók létre.

Semleges színek: a fehér, a fekete és a szürke árnyalatok. Tarka színek: a színkör^{[* 1]} tiszta színei és azok derített és tompított árnyalatai. E szócikk egyetlen festékgyártó cégre tartalmaz utalást, ez a Pantone (lásd lejjebb).

A színek a gyakorlatban

Színezet

a) Kiegészítő (komplementer) színek: A színkörben egymással szemben álló színek: vörös-zöld, sárga-lila, kék-narancs.

b) Hideg és meleg színek: A színek különböző hőérzetet keltenek bennünk. A sárga-vörös oldal a tűz melegére emlékeztet, a kék-zöld pedig a jeges téli hideg érzetét kelti. Néhány szín hőhatása a környezet színétől függ, pl. a lila a hidegebb színek között meleg hatású. Hideg színekkel is kelthető meleg érzet, ha más színek környezetébe kerülnek, pl. a sárgászöld a kékek és a zöldek között meleg színhatású. A színekkel térbeliséget is kifejezhetünk. Sötét háttér előtt a világos, meleg színek közelebbinek, a sötétebb hideg színek pedig távolabbinak látszódnak. Abszolút meleg szín a narancssárga, és abszolút hideg szín a kékeszöld.

c) A színek hangulati hatása: Az emberek közérzetét és hangulatát a vegetatív idegrendszeren keresztül a színek is befolyásolják, pl. a hideg, sötét színek komor, nyomasztó hatásúak és szomorúságot keltenek. A meleg, világos színek barátságos, könnyed hatásukkal pedig kellemes hangulatot biztosítanak.

Tónus (valőr)

A színek különböző világossági és sötétségi foka. Legvilágosabb a sárga, legsötétebb pedig az ibolya (sötét lila). A valőr kifejezés a festészet gyakorlatában használatos. A Világítástechnikai Szótár francia változatában ez a kifejezés csupán annyit jelent: érték, például 845-04-72 valeur réflectométrique = reflektométeres mérés eredménye.

Telítettség

a) Telt színek: a színkör tiszta színei, melyekhez sem fehér, sem fekete szín nincs hozzá keverve.

b) Tört színek: fehér hozzáadásával a telt színeket kivilágosítjuk (derítjük), fekete hozzá adásával pedig sötétítjük (tompítjuk). Tört színeket kapunk akkor is, ha a tiszta színekhez szürkét adunk, vagy a kiegészítő színpárokat egymással összekeverhetjük.